Az 1956. október 23-án kitört magyar forradalmat a nyugati, szabad világ cserbenhagyta, így végül véres harcokban elbukott, de a magyarországi események új irányt szabtak a világtörténelemnek. A magyar szabadságharc utóbb végzetesnek bizonyult sebet ejtett a szovjet rendszeren, ez is vezetett négy évtizeddel később az összeomlásához. 64 évvel ezelőtt a hónapok óta fokozódó elégedetlenség következtében 250 ezren vonultak Budapesten az utcákra, majd amikor a kommunista vezetők ellenforradalomnak nevezték az eseményeket és csőcseléknek a tüntetőket, az ÁVH-sok pedig az emberek közé lőttek, a tömeg fegyvert szerzett és szembeszállt a diktatúrával.

Schmidt Mária, A Terror Háza Múzeum igazgatója szavaival emlékezünk az 1956-os forradalomról:

“.. Ennek a forradalomnak nem voltak vezetői, ebben a forradalomban és szabadságharcban a magyar emberek többek között azért fogtak fegyvert, mert igazi vezetőit kivégezték, emigrációba kényszerítették és börtönbe zárták, akik pedig a helyükbe léptek, az idegen, szovjet megszállók kiszolgálói voltak, akik cserbenhagyták őket. A szakadék szélére űzött nemzetünk a puszta létéért, a megmaradásáért küzdött, és állt ki oly elemi erővel a szabadságáért és a függetlenségéért. Aki ezt a küzdelmet lebecsüli, sok ezer honfitársunk életáldozatát, százezrek keserű kiúttalanságát, milliók szenvedését gyalázza meg. ”

Forrás: Fortepan/Nagy Gyula/Faragó György