A Szeremlei borsos kalács a Megyei Értékek között
- 2020. máj. 04.
Szeremlén az ünnepi asztal elmaradhatatlan étke a borsos kalács. A lágy kelt tésztából készült kerek kalács, melyet kisülés után forrón meghempergetnek a tejfölös, zsíros, sós, borsos mártóban „nemzeti étel” Szeremlén. Nevezték kálvinista kalácsnak is, hiszen minden nagy egyházi ünnepen sütötték ezt a sós-édes süteményt elsősorban a falu tősgyökeres református közössége. A családi események, ünnepek záróakkordja is ez az étel volt. Lakodalmak készítőjében pénteki záró étel, keresztelőkön pedig ezt adták „komakalácsnak” a hazainduló keresztszülő-pároknak.
Alapja a mártó nélküli, ugyanebből a tésztából készült pusztakalács.
Receptje a következő:
Hozzávalók a tésztához:
2 kg búzaliszt,
1 liter tej, ha lehet jó zsíros, nem az agyonpasztőrözött
3 marék cukor,
10 dkg élesztő,
só, az ujjak végével felmarkolva, az annyi, mint 10 g
1 egész tojás, tyúkok alól
4 tojássárgája, mert a fehérjétől kemény lesz a tészta
kb. 1 dl olvasztott tyúkzsír (étolajjal helyettesíthető, de így az igazi)
kb. 1 dl étolaj, a zsírosság jót tesz a tésztának
Hozzávalók a kenyőjéhez:
3 nagy doboz tejföl
2 dl étolaj, zsírral is mehet kb. 2 púpos evőkanállal felolvasztva
kb. 2 teáskanál só,
3/4 csomag őrölt fekete bors
Lényeges tudnivaló, hogy minél lágyabb a tészta, annál foszlósabb a kalács, valamint az is, hogy a mártogatás után le kell a meleg kalácsot borítani, és letakarni, hogy saját gőzében puhuljon meg a tészta. Napokig finom, különösen melegítve! A borsos kalács olyan speciális lokális ételtípus, amely a Duna alsó szakasza mentén mindössze néhány sárközi település (pl. Szeremle, Érsekcsanád, Báta) gasztrokultúrájában található meg. Van, ahol a formája más, van ahol a mártójába lisztet is tesznek és hosszúkásra fonják. Szeremle népessége mindig is magáénak vallotta ezt a különleges kelt süteményt, és úgy tartják, hogy a szomszéd falvakba házasodott szeremleiek terjesztették el azt.
A borsos kalács Szeremle azon néprajzi gasztronómiai értéke, mely képes volt szinte változatlan formában fennmaradni az elmúlt évszázad nagy társadalmi, szokásbeli és értékrendi változásai ellenére is. A népviselet, a halászat és a pünkösdi néphagyomány mellett ez a község egyik jellegzetessége, melynek készítése szinte minden szeremlei háztartásban ma is élő hagyomány, és kisebb házankénti elkészítési különbség ellenére egyik legősibb szokás. Ennek megőrzése egyik legfontosabb feladatunk.
