Május 12-én ünnepeljük az Ápolók Nemzetközi Napját, annak emlékére, hogy ezen a napon 1820-ban született Florence  Nightingale brit ápolónő, az ápolóképzés kiemelkedő alakja. A rendkívüli akaraterővel megáldott asszony az 1853-56-os krími háború idején a törökországi brit katonai kórházban a tisztaság és a megfelelő ellátás megszervezésével nagyságrenddel csökkentette a halálozási arányt. A katonáktól kapta a Lámpás Hölgy nevet, mert éjszaka is ápolta a betegeket a laktanyafolyosón berendezett kórházban.

1907-ben VII. Edward király Becsületrenddel tüntette ki, e kitüntetést először kapta nő a brit birodalomban. 1909-ben egy olyan szegénytörvény született, amely az általa javasolt minden reformot végrehajtatta. Florence Nightingale nemcsak a betegápolás etikai alapjait teremtette meg, de küzdött az ápolói hivatás képviselőinek anyagi és erkölcsi elismeréséért is. 1860-ban megnyitotta az első nővérképzőt.-olvasható a medicalonline-on.

Magyarországon Kossuth Zsuzsanna volt az első főápoló.

Ápolók napja, de talán fogalmazhatunk  úgy is, hogy az egészségügyi szakdolgozók napja, hiszen ők mindannyian ott vannak a betegellátásban a mindennapokban, a nehéz helyzetekben. Ők fogadnak, ha ellátásra szorulunk s ők állnak a betegágyunk mellett, ha kórházba kerülünk.

„Ahol érezni, a kimondott szó nem röpke pillanat,
Ahol az élet érték, s mögötte ezernyi áldozat,
Ahol az orvos, fizikus, tanár szava nem csupán panasz,
Ott még: egy csepp emberség marad” -Kányádi Sándor

Most köszönetet mondunk mindazért a szaktudásért, mosolyért, szeretetért, gondoskodásért, türelemért, amellyel nap mint nap a betegek között járnak, segítenek, hivatástudattal, elhivatottsággal teszik a dolgukat.

Köszönjük!

Fotó:behír.hu