Ünnepi üléssel emlékeznek ma arra, hogy a rendszerváltás után ezen a napon tartotta alakuló ülését az első szabad Országgyűlés és Kormány.

1989. október 23-án, az 1956-os forradalom és szabadság-harc emlékét őrző új nemzeti ünnepen került sor a Magyar Köztársaság kikiáltására és az államforma törvénybe iktatására. Az 1989. évi XXXIV. törvény már a szabad választásokról rendelkezett; vegyes – többségi és arányos – választási rendszert vezettek be. Ekkor született az a döntés is, hogy az új parlamentben háromszáznyolcvanhat képviselő foglal majd helyet: százhetvenhatan egyéni választókerületből, százötvenketten területi listáról ötvennyolcan, pedig országos listáról kerülnek be.

Az első szabad magyar parlamentben a Magyar Demokrata fórum (MDF) százhatvannégy, a Szabad Demokraták Szövetsége (SZDSZ) kilencvennégy, az FKgP negyvennégy, a Magyar Szocialista Párt (MSZP) harminchárom, a Fidesz huszonkét, a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) pedig huszonegy képviselővel volt jelen. Mellettük nyolc független képviselő jutott be a magyar parlamentbe.

Az új Országgyűlés 1990. május 2-án tartotta első ülését, s május 3-án fogadta el Antall József miniszterelnök  bemutatkozó programbeszédét. A független és szabad Magyarország első köztársasági elnöke Göncz Árpád, az Országgyűlés első elnöke Szabad György volt.

A függetlenségét visszanyert ország parlamentje hatalmas munkát végzett: négy év alatt kétszáztizenkilenc új törvényt, kétszáztizenhárom törvénymódosítást, háromszázötvennégy országgyűlési határozatot fogadott el.

Törvényt hozott a parlament többek között a Magyar Nemzeti Bankról, a kárpótlásról, az egyházi ingatlanok visszaadásáról, megszületett az adatvédelmi törvény, szabályozták az állampolgárságot, létrejött az etnikai kisebbségről szóló törvény, a honvédelmi, a rendőrségi és az Akadémiáról szóló törvény is. Betiltotta a parlament az önkényuralmi jelvények terjesztését és nyilvános használatát, s új alapokra helyezték a szomszédos országokhoz fűződő kapcsolatok rendszerét is.

Délelőtt 11 órakor Áder János köztársasági elnök ünnepi beszédével kezdődik az ülés, majd egy indítvány elfogadásával, megerősíthetik, hogy ez a nap Magyarország új demokráciájának és alkotmányos rendjének kezdete.

Fotó/ forrás: a Magyar Országgyűlés Facebook oldala/ parlament.hu/MTI