A végére érni látszik az a hosszú és méltatlan huzavona, amely a BeerBQ Kézműves Sör -és Streetfood Fesztivál szervezői és a bajai önkormányzat között zajlott. Mindennek a legfontosabb hozadéka az, hogy a fesztivált az idén is élvezhetjük majd – persze csak akkor, ha a koronavírus  közbe nem szól. A felkészülést érdemes az alapoknál kezdeni: összegyűjtöttük, mik a legfontosabb különbségek sör és sör között…

A söröknek elképesztően sok fajtája van, a kézműves forradalomnak köszönhetően pedig ma már csak a sörfőző mester fantáziájától függ, hogy milyen italt palackoz. Általánosságban mégis azt mondhatjuk, hogy a söröket erjesztési eljárásuk alapján három csoportba sorolhatjuk.

1) Spontán erjesztésű sörök: ezekből ma már kevés van bolti forgalomban, feltehetően a BeerBQ-n is nagyítóval lehet majd csak megtalálni őket – már ha egyáltalán… Ezt a fajta italt szinte csak Belgiumban állítják elő, az erjesztést pedig kizárólag az adott tájékra jellemző élesztőtörzsekkel végzik. A szokásosnál akár 6-10-szer nagyobb mennyiségű komlót adnak hozzá.

2) Felső erjesztésű sörök: nevét onnét kapta, hogy az erjesztés során az élesztő a sörlé tetején lebeg. Elsősorban Nagy-Britanniában terjedt el, de idehaza is kísérleteznek vele a műértők. A felső erjesztésű sörök erjesztésére jellemző még, hogy viszonylag rövid ideig, közel szobahőmérsékleten (kb. 10–21 Celsius) megy végbe, és az élesztő egyes melléktermékei benne maradnak a sörben, különleges gyümölcsös, olajos ízt adva az italnak. E sörök rendszerint árpából készülnek, és az alapanyag pörkölésétől függően lesz a sör sötétebb vagy világosabb. Ide tartoznak a stout-ok, a legtöbb búzasör, és az ale-típusú italok.

3) Alsó erjesztésű sörök: ők a legmodernebb sörfajták, velük kísérleteznek a legtöbben. Itt az élesztő az erjesztés során a sörlé aljára süllyed, az erjesztés viszonylag alacsony hőfokon (6–8 Celsius), az érlelés pedig minimum egy hét és 0 Celsius körüli hőmérsékleten történik. Fontos jellemző, hogy e sörök főzéséhez a komló meg nem termékenyített nőivarú virágát használják, és a fejtés előtt általában pasztörizálják, azaz pár percre 70 Celsiusra-ra melegítik őket, hogy a sörben található mikroorganizmusok elpusztuljanak. Ide tartoznak a világos lagerek, a félbarna lagerek és a baksörök is.

Ha bővebben érdekli a téma, ajánljuk a mindig informatív és mindig vicces Winkler Róbert összefoglalóját:

https://www.youtube.com/watch?v=1u1oDeGGy_w

Fotó: Beerbq – Bajai Kézműves Sör -és Streetfood Fesztivál facebook oldala